Kedves látogató!

Ezt a felületet azért hoztuk létre, hogy segíthessünk a közlekedéssel kapcsolatos “jogi dzsungelben” eligazodni. Szakértőnk – Dr Szalay Tamás ügyvéd, közlekedési jogász www.drszalay.hu – a téma specialistája lesz segítségünkre ebben a munkában, aki rendszeres blogbejegyzéseiben magyarázza el a gyakran felmerülő problémák kezelésének lehetőségeit, illetve válaszolja meg az egyedi kérdéseiteket. Jó olvasást kívánunk, és ha kérdésetek van a témával kapcsolatban, ne tartsátok magatokban! 🙂

Ki a felelős vadkár esetén

Több olvasónktól érkezett megkeresés, hogy szívesen olvasnák szakmai összefoglalónkat a sajnos mostanában egyre gyakrabban előforduló vadkárokkal kapcsolatosan. Nekik kedvezve, a vaddal történő gépjárműütközés esetén fennálló felelősség szabályait, a kár érvényesítésének lehetőségeit az alábbiakban foglaljuk össze.

A jogi szabályozás a vaddal történő ütközés esetében eltérően alakul aszerint, hogy az ütközés gyorsforgalmi úton, illetőleg egyéb úttípuson történik. Ami közös bármely közútszakaszon történő ütközés esetében, hogy kiemelten fontos a helyszín és a kár megfelelő dokumentálása, mely körben mind a rendőrség, mind az illetékes vadásztársaság értesítése ajánlott. Utóbbi azért is, mert a sérült, elhullott vad elszállítása az ő jogosultságuk, egyben kötelességük is.

A vad által okozott károkért főszabályként az a vadásztársaság (illetőleg a felelősségbiztosítását kezelő társaság) felel, akinek területén a kár bekövetkezett, illetőleg akinek területéről a vad kiváltott. Az illetékes vadásztársaság későbbi felderítése érdekében is ajánlott tehát az ütközés helyszínének, körülményeinek szakszerű rögzítése.

Gyakori eset, hogy az út egy-egy oldalán lévő terület különböző vadásztársaságokhoz tartozik, így mindenképp a körülmények, helyszín alapos dokumentációjára van szükség ahhoz, hogy később, esetleges vita esetén megállapítható legyen, hogy a vad az út mely oldaláról került gépjárművünk elé, így ki köteles a kárunk megtérítésére.

A vadászható állat által okozott károkért alapesetben a vadásztársaságot igen szigorú felelősség terheli. Sajnos nem mondható el ugyanez arról a speciális esetről, amikor a vad (üzemelő) gépjárművel történő ütközésében rejlik a károkozás. Ilyen esetben ugyanis a polgári jogban jól ismert, felróhatósági alapú felelősség kerül elő, tehát az köteles megtéríteni a másik kárát, aki a balesettel összefüggésben valamilyen felróható magatartást tanúsított. Ilyen felróható magatartás a vadásztársaság részéről pl. megfelelő védelmi berendezések (vadveszély tábla) létesítésére irányuló kezdeményezés hiánya, útszakasztól nem megfelelő távolságra kihelyezett etetőkkel a vadak odaszoktatása, stb., mely okok fennállta vadkár szakértői véleménnyel támasztható alá. Felróhatóság hiányában pedig kizárólag akkor jogos a kárigényünk, ha a kár a vadásztársaság tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség (pl. a vad természetes életterén kívüli felbukkanása, stb.) eredménye.

Sok esetben találkozunk azzal, hogy az illetékes vadásztársaságok az adott útszakaszt megelőzően kihelyezett, ún. vadveszélyt jelző táblára hivatkozással próbálják „lerázni” magukról a bejelentett károkért való felelősséget. Az ilyen tábla arra figyelmezteti a közlekedés résztvevőit, hogy az úttesten számítaniuk kell vad felbukkanására, s ennek tudatában kell megválasztaniuk a haladási sebességet. Fontos azonban tudnunk, hogy a tábla kihelyezése csupán egyetlen kármegelőző mód a vadásztársaságok részéről, ettől függetlenül egyéb felróható magatartásuk, illetve az állat rendellenes magatartása a fentiekben már részletezettek szerint alapot adhat a helytállásra.

A kár érvényesíthetősége szempontjából könnyebb helyzetben vannak, akik ún. gyorsforgalmi úton (autópályán) történő vadütközés során szenvednek kárt. Az ekörben kialakult ítélkezési gyakorlat alapján ugyanis, a fenti útszakaszokon megengedett legnagyobb sebesség folytán a gépjárművezetők részéről objektíve elkerülhetetlenné válik az ütközés. Minderre figyelemmel ilyen esetekben a vadásztársaságok szinte kivétel nélkül helytállásra kötelesek.

Az autópályán, autóúton történt vadütközések esetében további eltérés, hogy ilyen szituációban a károsultak az őket ért kárt – bizonyos feltételek fennállása esetén – a közút, azaz az autópálya, autóút kezelőjével szemben is érvényesíthetik. A jogszabály ezen esetekben ugyanis a közút biztonságos közlekedésre alkalmassá tételének kötelezettsége körében, a vadvédelmi berendezés kiépítését az útkezelő számára írja elő. Így amennyiben a vad autópályára, autóútra történő feljutása a vadvédelmi berendezés hiányának, hibájának, hiányosságának következménye, úgy az ebből eredő károkért az útkezelő felelősséggel tartozik.

Fontos megértenünk azonban, hogy a vadgázolás során nem csak a gépjárművek tulajdonosa, vezetője, utasa, hanem az állat sérülésével, elhullásával állatvilágunk egy tagja, illetőleg az illetékes vadásztársaság is kárt szenved. Kérünk tehát mindenkit, hogy a fenti kárérvényesítési lehetőségek ellenére is mindenkor fokozottan ügyeljenek mind a saját és utasaik testi épségére, mind pedig az élővilág megóvására a közlekedésben történő részvétel során is.

 

DR.SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA

WWW.DRSZALAY.HU

Hogyan használjuk a belső sávot

Olvasónk, T.A. arról érdeklődött közösségi oldalunkon, hogy lehet-e 130 km/h-val autózni a belső sávban egy autópályán úgy, hogy látjuk, hogy mögöttünk gyűlik a sor?

Fenti kérdésre a válasz röviden az, hogy főszabály szerint nem.

De lássuk, hogyan alakul a kérdés vonatkozásában irányadó, hatályos, nemtől, vezetői tapasztalattól, de még a gépjármű gyártmányától is függetlenül mindenkire kötelező jogszabályi rendelkezés?

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM  együttes rendelet (KRESZ) 36. § (1) bekezdése alapján, olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van (párhuzamos közlekedésre alkalmas úttest) – a külső (jobb szélső) forgalmi sávban kell közlekedni. Más forgalmi sávra ráhajtani csak előzés, balra bekanyarodás, illetőleg megfordulás céljából szabad.

Ezen jogszabályhely (2) bekezdése értelmében, a párhuzamos közlekedésre alkalmas olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két forgalmi sáv van, az előzés befejezése után a külső forgalmi sávba vissza kell térni. Ha 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó gépkocsival, motorkerékpárral a vezető több járművet kíván előzni, megmaradhat a belső forgalmi sávban feltéve, hogy ezzel a mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza; ha pedig a forgalom olyan sűrű, hogy a külső forgalmi sávba visszatérni nem lehet, a belső forgalmi sávban folyamatosan is haladhat.

Mindezek alapján a közúti közlekedés szabályai sebességtől függetlenül előírják a jobbra tartásra vonatkozó kötelezettséget, mely alóli időszakos kivételt az előzés (kikerülés), valamint a balra kanyarodás, megfordulás esete, továbbá a sűrű forgalom általi akadályoztatottság jelent. Autópályán természetesen ezen lehetőségek közül a balra kanyarodás, valamint a megfordulás esete nem értelmezhető.

A fentiek szerinti kivételt képező előzés esetében is előírás azonban, hogy a gyorsabban haladó gépjárműveket a közlekedés résztvevője ne akadályozza, függetlenül a megengedett legnagyobb sebesség betartásától, s annak befejeztével a külső sávba vissza kell térni.

Mindezek alapján megítélésünk szerint elég egyértelmű a kérdező szerint rendre feszültséget generáló kérdéskör tisztázása, fontosnak tartjuk azonban, hogy jogszabályi kötelezéstől függetlenül mindenki törekedjen a forgalom résztvevőinek biztonságára, illetőleg szükségtelenül a közlekedés más résztvevőit ne zavarja.

DR.SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA

WWW.DRSZALAY.HU

Olvasói kérdés: Úttestből kiszakadó törmelék kárt okozott a gépjárműben

Olvasónk, G. K. azzal a kérdéssel fordult hozzánk, miszerint gépjárművével közúton haladt, amikor az előtte haladó gépjármű kátyúba hajtott, és az onnan kiszakadó tenyérnyi törmelék gépkocsija szélvédőjét betörte. Az érintett útszakaszon kizárólag 40km/h sebességkorlátozó tábla volt kihelyezve a káresemény időpontjában. Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy fenti esetben van-e lehetősége az őt ért kárt a közút kezelőjével szemben érvényesíteni?

Fentiekre vonatkozóan szakértőnk az alábbi választ adta:

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34.§ (1) bekezdése alapján, a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.

A közút kezelőjének fenti kötelezettsége az úthibák jogszabályban előírt határidőben történő helyreállítására is kiterjed.

Amennyiben a károsult tanúval (akár a károsult előtt haladó gépjármű vezetője, akár a károsult utasa), vagy egyéb módon alá tudja támasztani a fentebb előadott körülményeket és a szélvédő sérülése az úthibával szakértői véleménnyel alátámasztható módon okozati összefüggésbe hozható, úgy a közút kezelőjének felelőssége a bekövetkezett károkért fennáll.

Fentiek együttes bizonyítottsága esetén a károsult az őt ért kár összegét a közút kezelőjével szemben érvényesítheti, melynek keretében mind a sérülések márkaszervizi helyreállításának költségére, mind pedig a károkozással indokoltan felmerült egyéb kárainak (pl. a javítás időtartamára igénybe vett bérgépjármű költségének, stb.) megtérítésére is lehetősége van.

Fentieken túl fontos megemlítenünk, hogy amennyiben a károsult gépjármű előtt haladó gépkocsi vezetője részéről is felmerül a káreseménnyel okozati összefüggésbe hozható közlekedési szabályszegés (nem az útviszonyoknak megfelelően megválasztott sebesség, stb.), úgy az a károkozó gépjármű vezetőjének, illetőleg a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását kezelő biztosító károkért való helytállását is megalapozhatja.

Fontos tudnunk, hogy mindkét esetben górcső alá kerül a károsult által tanúsított, és a káreseményre kiható szabályszegés (pl. nem megfelelő követési távolság tartása) is, amelynek fennállása esetén -amennyiben az a káresemény bekövetkeztében szerepet játszott-, a helytállásra köteles ún. kármegosztást alkalmazhat, sőt, akár mentesülhet is helytállási kötelezettsége alól.

Annak megállapítása tehát, hogy a fentiekhez hasonló szituációban a károsultat ért kár érvényesítésére van-e lehetőség, és ha igen, kivel szemben, mindig az adott helyzet egyedi körülményeinek függvénye. Ezért is fontos, hogy kártérítési igényünk eredményes érvényesítéséhez szakszerű segítséget vegyünk igénybe.

 

DR.SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA

WWW.DRSZALAY.HU

Az ittas vezetés meglepő anyagi következményei

Húsvéti ünnepekre környékén akarva-akaratlanul aktuálissá válik az ittas állapotban történő járművezetés kérdése.

Az ittas gépjárművezetés szabálysértési, büntetőjogi következményeivel – melyekkel későbbi elemzéseinkben részletesen foglalkozni fogunk – legtöbben tisztában vannak, kevesen tudják azonban, hogy a szabálysértési, illetve büntetőjogi szankciókon túl, jelentős vagyoni hátrányokkal is kell számolnia annak, aki alkoholos befolyásoltság alatt vesz részt a közúti forgalomban, s így kárt okoz vagy szenved.

A törvényi előírásoknak megfelelően, a közúti közlekedésben részt vevő gépjárművek üzembentartója minden esetben köteles érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezni gépjárművére, a közúti forgalomban történő részvétel során okozott károk megtérítése érdekében.

A tulajdonosoknak, gépjárműhasználóknak lehetősége van továbbá arra is, hogy az ún. „sajáthibás”, illetőleg bármely más okból fedezet nélkül maradó, idegenhibás káresemények vonatkozásában „CASCO” vagyonbiztosítást kössenek.

Érdekes kérdés, hogy hogyan alakul a biztosítók fentiek szerinti helytállása abban az esetben, ha valaki a közúti baleset okozása, elszenvedése során ittas állapotban vesz részt a közlekedésben. Szinte általános jelleggel jelenthetjük ki, hogy az ittas állapotban történő gépjárművezetés során okozott, de esetenként elszenvedett károk vonatkozásában is, hatályos jogszabályaink jelentős anyagi többletterheket rónak a gépjárművezető és a gépjárműtulajdonos személyére.

Mind a harmadik személyeknek okozott károk, mind pedig az általunk elszenvedett vagyoni hátrányok vonatkozásában lehetősége van arra a biztosító társaságoknak, hogy teljesítési kötelezettségük alól mentesüljenek, illetőleg a már teljesített kifizetéseket visszaköveteljék attól, aki a balesetet ittas állapotban okozta.

A kötelező felelősségbiztosítást szabályozó jogszabály értelmében, a biztosító –felelősségbiztosítás hiányában a MABISZ – az általa a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át. Az ún. visszkereseti igény összeghatára 5.000.000,-Ft, amely a fentiek alapján nem csak az ittas gépjárművezetőn, hanem az ennek tudatában lévő tulajdonoson (üzembentartón) is követelhető. Fentiek esetén tehát a biztosító az ittas személy által okozott kárt a károsult részére megtéríti, azonban az általa teljesített kifizetést az ittas károkozótól 5.000.000,-Ft. értékhatárig visszaköveteli.

A CASCO biztosítások esetén is hasonlóan alakul az ittas vezetők részvételével bekövetkezett balesetek esetén fennálló térítési kötelezettség. Mind a polgári jogi jogszabályok, mind pedig a biztosítók által támasztott általános szerződési feltételek kizárhatják a biztosító helytállási kötelezettségét, ha a baleset során a gépkocsi vezetője alkoholos befolyásoltság alatt állt, és így vezette a gépjárművet. Ebben az esetben tehát -amennyiben van is érvényes, rendszeresen fizetett CASCO biztosítása a gépjármű tulajdonosának- az ittas állapotban okozott saját károkat sem téríti meg a biztosító.

Mindenkit arra kérünk tehát, hogy semmiképpen ne üljön a volán mögé, amennyiben bármilyen minimális mennyiségű alkoholtartalmú italt is fogyasztott. Felelőtlen magatartással a fenti szabályozás szerinti milliós vagyoni hátrányokon túl ennél sokkal jelentősebb, pénzben nem mérhető károkat okozhatunk akár magunknak, akár vétlen kívülálló személyeknek.

DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
WWW.DRSZALAY.HU