Olvasónk, G. K. azzal a kérdéssel fordult hozzánk, miszerint gépjárművével közúton haladt, amikor az előtte haladó gépjármű kátyúba hajtott, és az onnan kiszakadó tenyérnyi törmelék gépkocsija szélvédőjét betörte. Az érintett útszakaszon kizárólag 40km/h sebességkorlátozó tábla volt kihelyezve a káresemény időpontjában. Olvasónk arra volt kíváncsi, hogy fenti esetben van-e lehetősége az őt ért kárt a közút kezelőjével szemben érvényesíteni?
Fentiekre vonatkozóan szakértőnk az alábbi választ adta:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34.§ (1) bekezdése alapján, a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
A közút kezelőjének fenti kötelezettsége az úthibák jogszabályban előírt határidőben történő helyreállítására is kiterjed.
Amennyiben a károsult tanúval (akár a károsult előtt haladó gépjármű vezetője, akár a károsult utasa), vagy egyéb módon alá tudja támasztani a fentebb előadott körülményeket és a szélvédő sérülése az úthibával szakértői véleménnyel alátámasztható módon okozati összefüggésbe hozható, úgy a közút kezelőjének felelőssége a bekövetkezett károkért fennáll.
Fentiek együttes bizonyítottsága esetén a károsult az őt ért kár összegét a közút kezelőjével szemben érvényesítheti, melynek keretében mind a sérülések márkaszervizi helyreállításának költségére, mind pedig a károkozással indokoltan felmerült egyéb kárainak (pl. a javítás időtartamára igénybe vett bérgépjármű költségének, stb.) megtérítésére is lehetősége van.
Fentieken túl fontos megemlítenünk, hogy amennyiben a károsult gépjármű előtt haladó gépkocsi vezetője részéről is felmerül a káreseménnyel okozati összefüggésbe hozható közlekedési szabályszegés (nem az útviszonyoknak megfelelően megválasztott sebesség, stb.), úgy az a károkozó gépjármű vezetőjének, illetőleg a gépjármű kötelező felelősségbiztosítását kezelő biztosító károkért való helytállását is megalapozhatja.
Fontos tudnunk, hogy mindkét esetben górcső alá kerül a károsult által tanúsított, és a káreseményre kiható szabályszegés (pl. nem megfelelő követési távolság tartása) is, amelynek fennállása esetén -amennyiben az a káresemény bekövetkeztében szerepet játszott-, a helytállásra köteles ún. kármegosztást alkalmazhat, sőt, akár mentesülhet is helytállási kötelezettsége alól.
Annak megállapítása tehát, hogy a fentiekhez hasonló szituációban a károsultat ért kár érvényesítésére van-e lehetőség, és ha igen, kivel szemben, mindig az adott helyzet egyedi körülményeinek függvénye. Ezért is fontos, hogy kártérítési igényünk eredményes érvényesítéséhez szakszerű segítséget vegyünk igénybe.
DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
WWW.DRSZALAY.HU