A gépjárműbalesetek számának növekedésével egyre nagyobb igény mutatkozik a kárrendezés menetének gyakorlatára vonatkozó tájékoztatásra. Sok esetben kapunk megkeresést már a közlekedési balesetet követő órákban, kérve, ismertessük, mik a teendők ilyen helyzetben, mire számíthatnak a kárrendezés során.
Egy közlekedési baleset számos negatívummal jár, kezdve az ütközés okozta ijedtségtől, a bennünket ért vagyonveszteségig, a kárrendezéssel felmerülő többlet teendőkön át, és még sorolhatnánk. Sok esetben mindezeket tetőzve az is problémát okoz, ha a károsodott gépjárművünk használata a mindennapokban elengedhetetlen számunkra, azonban a baleseti sérülések következtében azok helyreállításáig az autónkat használni nem tudjuk. Mindez különösen akkor bosszantó, ha a balesetben vétlen félként vettünk részt.
Nézzük, milyen lehetőségeink vannak ilyen esetben, azaz amikor közlekedési baleset károsultjaként gépjárművünk oly mértékű sérülésével szembesülünk, amely annak – számunkra elengedhetetlen – napi használatát lehetetlenné teszi, s kénytelenek vagyunk azt idegen gépjármű használatával pótolni.
A bérgépjármű igénybevétele kapcsán is elmondható, hogy a károkozó, illetőleg annak a felelősségbiztosítója a károsultak teljes kárát köteles megtéríteni. Ezen költségekhez tartozik a gépjárműbérléssel felmerül kiadás is, amennyiben a bérgépjármű igénybevétele a károsultak részéről indokolt, szükség- és okszerű volt, s a bérleti díj összege a piaci viszonyoknak megfelelt. Nézzük, mit jelentenek a gyakorlatban a fenti követelmények.
A gépjárműbérléssel felmerült költség megtérítésére akkor számíthatunk, ha igazoljuk, hogy a gépjárműhasználat a mindennapjainkhoz elengedhetetlen, s azt költség felmerülte nélkül pótolni máshogy nem tudtuk. Ilyen elengedhetetlen szükséget jelent például, ha a mindennapos munkába jutásunk, munkavégzésünk gépjármű nélkül kizárólag aránytalan nehézségekkel lenne megoldható, családtagunkat kell rendszeresen gépkocsival szállítani, stb. Fontos tehát, hogy a kényelmi gépjárműhasználatot a joggyakorlat főszabályként nem tekinti a gépjárműbérlés elfogadható indokának.
Követelmény továbbá, hogy a gépjármű pótlására ingyenes, szívességi úton ne legyen lehetőségünk. Ennek tipikus esete, hogyha például a család tulajdonában több gépjármű áll, s azok megosztott használata nehézségek nélkül megoldható lenne, mely esetben a kárenyhítési kötelezettség ezt az utat indokolja.
Fontos az is, hogy kizárólag a közlekedésből kiesett gépjármű kategóriájával egyező gépjármű igénybevételét, illetőleg ennek költségét téríti a károkozó, illetőleg biztosítója. Ha tehát egy alacsonyabb kategóriás gépjárművünk helyett felsőkategóriás autót bérelünk, úgy az ebből eredő különbözetet nekünk kell viselnünk.
Végezetül jöjjön a károsultak és biztosítótársaságok között legtöbb vitára okot adó kérdés: mennyi ideig vagyunk jogosultak a gépjárműbérlésre?
A biztosítótársaságok eközben arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gépjárműbérlés kizárólag a javítás optimális idejére, illetőleg ún. gazdasági totálkárossá vált gépjármű esetén a baleset napjától számított 30 napra indokolt.
Ezzel az állásponttal szemben azonban a bérlés időtartama kapcsán is az egyedi körülmények vizsgálata indokolt, nem lehet a fentiek szerint általánosítani. Az igénybevétel időtartama kapcsán szükséges vizsgálni, hogy a sérült gépjármű biztonságos közlekedésre alkalmas maradt-e, vagy az csak a javítás elvégzése után lesz ismét közúton használható? Szintén értékelni kell, hogy konkrét esetben milyen lehetőségei vannak a károsultnak a javítás elvégeztetésére? Beszerezhetőek-e időbeli késedelem nélkül a szükséges alkatrészek, rendelkezik-e saját tőkével a javítás finanszírozására a biztosító térítését megelőzően, stb.?
Totálkárossá vált gépjárművek esetén elmaradhatatlan a piaci lehetőségek, illetőleg annak figyelembevétele, hogy a károsult mikor került abba az anyagi helyzetbe, hogy új gépjárművet vásárolhasson? Hiszen nem várható el senkitől, hogy akár többmilliós gépjárművének a pótlására saját forrással rendelkezzen, s amennyiben ilyen megtakarítással nem bír, úgy ennek terhe a károsultra nem hárítható.
Tapasztalatunk szerint érdemes lehet előre tájékozódni az adott biztosító társaságnál a gépjárműbérléssel felmerült költségek megtérítésére vonatkozóan, s ha nem értünk egyet a közölt állásponttal, úgy forduljunk a kárrendezésben jártas szakemberhez annak tisztázása érdekében, hogy az egyedi körülményeket értékelve milyen reális igényeket támaszthatunk.
DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
WWW.DRSZALAY.HU