Sokszor tapasztaljuk, hogy a közlekedés résztvevői keverik a segítségnyújtás elmulasztásának és a cserbenhagyásnak, mint két bűncselekménynek a fogalomkörét, illetőleg számos esetben azokat egymással azonosítják. Mai bejegyzésünkben ennek a két fogalomnak a különválasztásával, helyes értelmezésével fogunk foglalkozni.
Mindenekelőtt szeretnénk leszögezni, hogy két eltérő fogalomról, két eltérő bűncselekményről beszélünk tárgyi esetben.
A kettő közötti elsődleges különbség, hogy büntető törvénykönyvünk a cserbenhagyást a közlekedési bűncselekmények, míg a segítségnyújtás elmulasztását az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények körében szabályozza. Ez azt jelenti, hogy cserbenhagyást kizárólag az követhet el, aki a közlekedésben (illetőleg közlekedési balesetben) részt vesz, míg a segítségnyújtás elmulasztása bárki részéről megállapítható.
A cserbenhagyást a törvény alapján az a közlekedési balesettel érintett járművezető követi el, aki a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.
Fontos elem tehát, hogy cserbenhagyás elkövetője csak járművezető lehet, függetlenül attól, hogy egyébként okozója vagy sértettje a balesetnek. Nem követheti el így a bűncselekményt az, aki balesetben részes gépjárműben utasként tartózkodik, illetőleg az a járművezető sem, aki a balesetet közlekedése során, külső szemlélőként tapasztalja.
A cserbenhagyás továbbá kizárólag olyan esetekben állapítható meg, amikor a közlekedési balesetben sérülés nem történt, illetőleg segítségnyújtásra nem volt szükség. Amennyiben ezek közül bármelyik is fennáll, azaz a balesetben valaki sérülést szenvedett, illetőleg segítségre szorult, úgy a bejegyzés másik fogalmáról, azaz a segítségnyújtás elmulasztásáról beszélhetünk.
Utóbbit ugyanis az követi el, aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Lényeges tehát, hogy azokban az esetekben, amikor a segítségnyújtás szüksége fennállt, úgy a balesetben részes gépjárművek vezetői is a cserbenhagyásnál súlyosabban értékelendő és büntetendő, a segítségnyújtás elmulasztásának bűncselekményét követik el.
Ez a bűncselekmény továbbá nem kizárólag közlekedési balesetek esetén, hanem bármilyen hétköznapi helyzetben, a közlekedéstől függetlenül is elkövethető, például egy azonnali orvosi beavatkozásra szoruló személy, égő épület észlelése esetében is.
A segítségnyújtás elmulasztása körében sokszor felmerül, mit jelent az elvárható segítség nyújtása. Ennek értelmezése során kizárólag a kialakult gyakorlatra támaszkodhatunk, jogszabály ennek helyes értelmezését nem konkretizálja. A jogban előforduló elvárhatóság értelmezése során minden esetben figyelemmel kell lenni az eset összes körülményére, az adott helyzetben reálisan fennálló lehetőségekre, az elkövető személyes tulajdonságaira, képességére, stb. Kijelenthető, hogy a bűncselekmény elkövetése körében két teljesen ugyanolyan tényállással sosem találkozunk, így egy-egy eset mindig egyedi elbírálás alá esik.
A gyakorlat alapján annyi mégis rögzíthető, hogy a szakszerű segítség (mentő, tűzoltók, rendőrség) értesítése a sérülésről és a segítség szükségéről – egy-két kirívó példát leszámítva – mindenkitől elvárható. A gyakorlat szintén legtöbb helyzetben elvárhatónak tekinti például, hogy a segítségnyújtásra köteles személy lehetőségeihez mérten igyekezzen a helyszínt biztosítani, példaként egy úttesten fekvő személy esetén a közlekedés résztvevőinek erre irányuló felhívásával, a lehetőségekhez képest a sérült veszélyhelyzetből – jelen esetben az úttestről – történő eltávolításával, stb. Ilyen esetekben azonban már felmerülnek a korábban említett személyi és egyéb körülmények (segítségnyújtásra köteles illetőleg arra szoruló testi adottságai, helyszínen rendelkezésre álló eszközök, stb), melyek köre végtelen.
Egyező elem mindkét bűncselekmény esetén, hogy azok tudatosan követhetőek el, azaz a cserbenhagyás esetén az elkövetőnek tudnia kell, hogy közlekedési baleset részese volt, míg a segítségnyújtás elmulasztójának fel kell ismernie a sérülést vagy a veszélyhelyzetet.
Látható tehát, hogy a cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztásának fogalma bár több helyen valóban egyezést, illetőleg hasonlóságot mutat, azok egymástól eltérő bűncselekmények. Bejegyzésünkben természetesen csupán a köznapi értelmezéshez szükséges főbb alapvetésekre tértünk ki, a két bűncselekmény jogi értelmezését, különválasztását hosszú oldalakon keresztül lehetne taglalni, így ha a fentiek után továbbra sem egyértelmű valaki számára a jogi helyzet megítélése, javasoljuk, hogy konzultáljon szakértővel.
DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
WWW.DRSZALAY.HU