Hónap: 2018 július

Az internetes fórumok népszerűsödésével egyre többet találkozunk közlekedésünk kapcsán a fenti fogalommal, illetve egyre több ügyfél keres fel bennünket annak érdekében, segítsünk tisztázni, jogosan minősítik-e közlekedési magatartását (súlyosan) gondatlannak, s hárítják el ezokból egyébként jogos igényét.

Ilyen megkeresésekre legtöbb esetben kizárólag saját kialakított véleményünkről tudjuk tájékoztatni az Ügyfeleket, hiszen a címben foglaltak megítélése az eset egyedi körülményeinek együttes értékelésével mindig a döntésre jogosult egyedi – s csak kirívó esetekben támadható – állásfoglalása.

A gondatlanság mércéje mindenkor, hogy az érintett személynek cselekménye esetleges következményeinek felmérésekor kellett-e számolnia azzal, hogy magatartása később hátrányokhoz vezethet.

Ebben a bejegyzésünkben azokat a leggyakrabban előforduló eseteket gyűjtöttük össze, amelyek majdhogy bizonyosan gondatlannak minősíthetők.

A gondatlanság fogalomkörén belül megkülönböztetünk egyszerű és súlyosan gondatlan cselekményeket, s míg előbbi inkább részleges hátrányokat okozhat, utóbbi felelősségünk kizárólagos megállapításához, alapesetben jogosnak minősülő igényünk teljes elutasításához vezethet.

Egyre többen kötnek ún. „lopáskár” biztosítást annak érdekében, hogy ha gépjárművüket ellopják, úgy az elkövető felderítésének hiányában is legyen lehetőségük az eltulajdonítással felmerülő káruk megtérülésére. Ilyen biztosítás fennállása esetén sem engedhető meg azonban, hogy a gépjármű tulajdonosa – a lopáskár okozta hátrány biztosítóra történő átháríthatóságának tudatában – hanyag magatartást tanúsítson. Ilyen magatartás tipikusan, ha a gépjárművet adott esetben használó személy azt nem zárja le, lopás elleni védelmét (riasztó, műholdas védelem, stb.) nem működteti, az indítókulcsot (kártyát) mások által hozzáférhető helyen tárolja, a forgalmi engedélyt a gépkocsiban hagyja, stb.

Ilyen esetekben azt kell vizsgálni, hogy a használó megkönnyítette-e magatartásával a gépjármű eltulajdonítását, s amennyiben igen, úgy milyen mértékben, illetőleg kellett-e számítania a lopás következményére.

Tipikus esete a fentieknek a strandon őrizetlenül hagyott ruházatban lévő indítókulcs, járó motorú gépjármű akár rövid ideig történő szabadon hagyása, stb., amely az elkövetés módjának függvényében akár teljes igényelutasításhoz is vezethet.

Szinte kivétel nélkül gondatlanság, s legtöbbször ennek is súlyosan minősülő megállapításához vezet, ha a gépjárművet ittas, vagy egyéb, vezetésre hátrányosan ható szer befolyása alatt álló személy vezeti.

A fenti, egyértelműbbnek tűnő helyzeteken túl azonban, az alábbi esetek is alapot adhatnak a gondatlan minősítésre, s az ezzel járó joghátrányok jogszerű alkalmazására.

Felmerülhet a gondatlanság, ha a járművet a gépjármű eredeti indítókulcsáról történt másolt kulccsal tulajdonítják el, hiszen ilyen esetben joggal feltételezhető, hogy azokat korábban tulajdonosa úgy őrizte, hogy arról illetéktelen személy másolatot készíthetett.

Szintén részleges- vagy teljes kárviselésre adhat okot, ha a gépjármű használója a káreseménykor túllépte a megengedett legnagyobb haladási sebességet, kopott vagy jeges úton nyári gumikkal közlekedett, gépjárművének fékhatása nem volt megfelelő, stb.

Találkoztunk továbbá olyan esettel is, amikor jogerős ítélet mentesítette a biztosítót a sajáthibás balesetből eredő károk megtérítéséért, amely baleset előtt közvetlenül a gépjármű vezetője lehajolt elejtett GPS készülékéért, s így kisodródott egy kanyarban, de ugyanilyen megítélés alá esett, amikor autópályán történő tolatásból eredt a káresemény.

Látható tehát, hogy a gondatlan magatartásoknak számtalan, fel nem sorolható alakzata létezik, amely a lehető legsúlyosabb következményekhez is vezethet, a jogrendszer így igyekszik minden esetben szankcionálni azt, elrettentve attól mindenkit, hogy negligens magatartásával akár személyi-, akár vagyonbiztonságot veszélybe sodorjon.

Fontos továbbá, hogy a gondatlanság jogkövetkezményei olyan esetben is alkalmazhatóak, amikor első látszatra úgy tűnhet, hogy a balesetet vagy bármilyen egyéb káreseményt harmadik személy szabályszegése (elsőbbség figyelmen kívül hagyása, stb.) okozta. Mások szabályszegésétől függetlenül, amennyiben a káresemény során magunk is azzal összefüggésbe hozható hanyag magatartást tanúsítottunk (pl. a nem megfelelő fékhatás ellenére történő közúti részvétel, sebességtúllépés, stb.), úgy akár kárunk teljes viselésének kötelezettségével is szembesülhetünk, sőt, büntetőjogi felelősségünk megállapítására is sor kerülhet.

Így ismételten csak arra tudunk biztatni mindenkit, hogy kellő gondossággal vegyen részt a közlekedésben, olyan esetben is, amikor az esetleges hátrányok kiküszöböléséhez joggal számíthat harmadik személy helytállására.

DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
WWW.DRSZALAY.HU

A benzin drágulásával, s városi közlekedés egyre zsúfoltabbá válásával, illetőleg a közterületen történő parkolás drágulásával évről évre nagyobb igény mutatkozik a gépjárművek helyett valamilyen, a forgalmi akadályok, magas utazási költségek elkerülésére alkalmas közlekedési eszköz használatára. Ennek okán egyre gyakrabban találkozunk motorkerékpárokkal az utakon, mellyel való közlekedésnek nem minden esetben kötelező feltétele A kategóriás jogosítvány megléte.

Tapasztalataink alapján, a közlekedés résztvevői – ide értve a motorral közlekedőket éppúgy, mint az autóvezetőket – sok esetben nincsenek tisztában a motorkerékpárosokra irányadó, azonban a közúti közlekedés általános szabályaitól eltérő rendelkezésekkel, mely sajnos egyre gyakrabban vezet balesetekhez. Ezeket, a motorkerékpárosokra vonatkozó, leggyakrabban felmerülő speciális közlekedési szabályokat igyekeztünk összefoglalni jelen bejegyzésünkben.

Az egyik ilyen, a sűrű közúti forgalom során nagy segítséget jelentő, azonban számos balesethez vezető szabályozást egy 2010. évtől hatályba lépő KRESZ módosításnak köszönhetjük. Ezen időponttól kezdődően ugyanis a motorkerékpárral közlekedők jogosulttá váltak az autóbuszsávok használatára. Bár ez a szabály majd’ 8 éve érvényben van, nem csökken a száma azoknak a baleseteknek, amelyek abból adódnak, hogy a kanyarodás céljából a buszsávba áttérő gépkocsik – nem tudva, hogy ott motorkerékpárra számítaniuk kell – a kellő körültekintést elmulasztva veszélyhelyzetet idéznek elő, rosszabb esetben ténylegesen ütköznek a motorossal. A motorkerékpár vezetők számára itt fontos megjegyeznünk azt is, hogy az autóbuszsávot kizárólag az autó- illetve trolibuszforgalom zavarása nélkül használhatják.

Hasonlóan balesetveszélyes, jóllehet jogszerű az a szituáció is, amikor a gépkocsik útkereszteződésben, útszűkületekben, vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból (pl. fényjelző piros jelzése) kényszerülnek megállásra, és mellettük vagy párhuzamos közlekedésre alkalmas úton közöttük halad el motorkerékpár előre sorolás, azaz a kocsisor elé kerülés céljából. Nem egy esettel találkoztunk, amikor a hirtelen sávváltást elhatározó, vagy a gépjármű ajtaját kinyitó vezető a fentiek szerint előre soroló motorkerékpárost elsodorta, sokszor súlyos személyi sérülést okozva ezzel. Fontos tehát, hogy amennyiben álló kocsisor részesei vagyunk, úgy irányváltoztatással járó manővereink előtt győződjünk meg arról, hogy gépjárművünk mellett nem készül-e motorkerékpáros elhaladni, elkerülve, hogy figyelmetlenségünkkel súlyos büntetőjogi következményeket is felvető balesetet okozzunk. Ez esetben is fontos egy, a fentiek szerint biztosított lehetőség korlátja, melynek értelmében az előrehaladás kizárólag abban az esetben szabályos, ha a korábban már irányváltoztatási szándékot jelző gépkocsikat az nem akadályozza.

A bejegyzés elején utaltunk rá, hogy a motorkerékpárosok a parkolás szempontjából is számos előnyt élvezhetnek a gépkocsiban ülőkkel szemben.

Nézzük, mik ezek a KRESZ által biztosított kedvezmények a motorkerékpárral történő várakozás során.

Első ilyen engedmény, hogy míg a gépkocsik az úttest szélén kizárólag egy sorban várakozhatnak, a motorkerékpárosok egymás mellett, két sorban, sőt, 2 gépjármű közé ferdén beállva is megtehetik ezt, amennyiben az úttestből egy személygépkocsi szélességénél nem foglalnak nagyobb helyet.

A másik engedményt a motorkerékpárok járdán történő várakozásának lehetősége jelenti, amely ezen a kényelmen túl, a várakozási díj megfizetése alól is mentesíthet. Ezen szabályozás hiányos ismerete azonban súlyos bírságokhoz vezethet. Fontos tehát megjegyeznünk, hogy bár motorkerékpárral valóban lehetőség nyíli a járdán történő várakozásra, de kizárólag olyan esetben, ha a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg. Bármely fenti feltétel nemteljesülése esetén súlyos szankciókra, akár kerékbilincsre is számíthatnak a szabályszegők.

Látható tehát, hogy bár a motorkerékpárral történő közlekedés valóban számos előnnyel jár, az irányadó szabályok ismeretének hiánya jelentős pénzbeli hátrányokhoz, de akár halálos eredménnyel járó balesethez is vezethet. Fontos tehát, hogy mielőtt motorra ülnénk, kerüljünk tisztába annak vezetési szabályaival, és tanúsítsunk mindig kellő körültekintést a közlekedésünk során. A közlekedési balesetek a motorral közlekedők számára szinte kivétel nélkül súlyosabb eredménnyel járnak, mint a gépkocsiban ülők esetében, s a legtöbb közlekedési baleset elkerülhető a KRESZ előírásainak betartása, illetőleg toleráns együtt-közlekedés esetén.

Amennyiben mégis megtörténik a baj, javasoljuk, hogy forduljanak szakemberhez, aki a jogszabály által biztosított keretek között igyekszik enyhíteni a baleset hátrányait.

DR. SZALAY TAMÁS ÜGYVÉDI IRODA
WWW.DRSZALAY.HU